Környezetvédelmi adatszolgáltatási kötelezettségek
| Öko-Épker | Híreink
A környezetvédelmi adatszolgáltatások döntő többségét online az OKIRKAPU használatával kell elkészíteni 2020. január 1. napjától, ill. beküldése továbbra is csak elektronikusan lehetséges.
Az OKIRKAPU adatszolgáltató rendszer az interneten a https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/ linken érhető el.
Hulladékgazdálkodás
Az adatszolgáltatási kötelezett a kötelezettség keletkezését és megszűnését annak időpontjától számítva 15 napon belül bejelenti. (HIR-KÖT)
Az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelő a képződött veszélyes és nem veszélyes hulladékokról évente egyszer, a tárgyévet követő év március 01-ig (HIR-ÉV).
A gyűjtő, kereskedő és a hulladékkezelő a nem veszélyes hulladék gyűjtésre, kereskedelemre és kezelésre történő átvételéről a tárgyévet követő év március 01-ig (HIR-ÉV).
A gyűjtő, kereskedő és a hulladékkezelő veszélyes hulladék gyűjtésre, kereskedelemre és kezelésre történő átvételéről, ill. 2022. január 1. napjától nem veszélyes hulladék hasznosítók és ártalmatlanítók is évente négyszer a tárgynegyedévet követő 30. napig (HIR-NÉ).
A hulladéklerakó üzemeltetője tárgyévet követő év március 01-ig (HLR) szolgáltat adatot.
A fémkereskedelmi engedély köteles anyagok, fémkereskedők bejelentésével, adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos szabályokat a 443/2013. (XI.27.) Korm. rendelet állapítja meg.
Állati eredetű melléktermék
Állati eredetű melléktermék tulajdonosa a kezelésre, ártalmatlanításra átadott állati eredetű melléktermék mennyiségét telephelyenként, évente egy alkalommal a tárgyévet követő év március 01-ig teljesíti az adatszolgáltatást.
Az állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző telephelyenként évente egy alkalommal a tárgyévet követő év március 01-ig teljesíti az adatszolgáltatást.
Levegőtisztaság-védelem
Alapbejelentés (LAL): Az engedélyköteles légszennyező pont-és diffúz forrás üzemeltetője legkésőbb a légszennyező forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg vagy eltérő esetben a tevékenység megkezdése előtt teljesíti az alapbejelentést.
Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője éves jelentést köteles tenni a tárgyévet követő év március 31-ig. (LM)
Felszín alatti víz, földtani közeg védelme
Felszín alatti víz szennyezettségének a nyomonkövetésére kialakított monitoring rendszerről adatszolgáltatást annak kell teljesíteni, akit a hatóság határozat alapján arra kötelez. 2020. január 1. napjától OKIRkapun kell benyújtani az adatszolgáltatást az érvényben lévő határozat alapján kiszabott határidőre. (FAVI-MIR-K)
Az adatszolgáltatási kötelezettséget, a teljesítés módját a 18/2007. (V.10.) KvVM rendelet szabályozza.
A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit a tevékenység megkezdése előtt, vagy a hatóság által meghatározott időpontig be kell jelenteni arra rendszeresített űrlapon. (FAVI-ENG-R).
Éves adatszolgáltatásra kötelezetteknek az éves jelentést a tárgyévet követő év március 31-ig kell benyújtani. (FAVI-ÉJ)
Felszíni vízvédelem, szennyvíz
Az önellenőrzésre köteles kibocsátó a tevékenység megkezdését megelőzően, vagy az első alkalommal benyújtandó VÉL adatszolgáltatással egyidejűleg alapbejelentést tesz. (VAL)
Az önellenőrzésre köteles kibocsátó a jelentésköteles kibocsátásról a tárgyévet követő év március 31-ig teljesíti az éves adatszolgáltatást. (VÉL)
Az önellenőrzési terv tartalmáról első alkalommal, az önellenőrzés terv szerinti adatszolgáltatásával egyidejűleg adatot szolgáltat. (EMISZ-ÖBNY)
Az önellenőrzési terv szerinti éves vizsgálati időpontokat a tárgyévet megelőző év november 30-ig kell bejelenteni. (EMISZ-ÖVB)
Az önellenőrzés keretében végzett vizsgálatok eredményét az önellenőrzési tervben rögzített időpontban, de legkésőbb a mintavételt követő 20 napon belül kell megküldeni.
Vízkészlet járulék:
Az üzemi fogyasztónak a vízfelhasználás megkezdésétől számított 15 napon belül be kell jelentenie a fizetési kötelezettségét (B adatlap) az illetékes vízügyi hatóságnak. Azon vízhasználóknak is be kell nyújtaniuk a bejelentkező adatlapot az illetékes vízügyi hatóságnak, akik mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, de bevallási kötelezettségük van. Abban az esetben kell megküldeni a bejelentkező adatlapot újra, ha az előző adatlap beküldése óta az azon szereplő adatok bármelyike megváltozott (cégadatok, üzemeltetési engedély módosítás, szüneteltetés, stb.).
Negyedéves bevallásra kötelezettek a nagyfogyasztónak minősülő vízhasználók, illetve az üzemi fogyasztók. Nagyfogyasztó az, akinek a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) meghaladja a 25 m3/nap mennyiséget.
Üzemi vízfogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.
A nagyfogyasztó a naptári év első három negyedévének vízigénybevétele után a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni (B adatlap) a tényleges vízigénybevételéről. Ha az adott negyedévben bármilyen okból nem történt vízhasználat, az nem mentesít a 0 m3-es nyilatkozat megtétele alól. A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles befizetni a negyedéves befizetési kötelezettség alá tartozó vízhasználó az éves teljes vízigénybevétele után fizetendő vízkészletjárulék, és az első három negyedéves vízigénybevétele után befizetett vízkészletjárulék közti különbséget.
Az üzemi fogyasztó negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni (E adatlap) a tényleges vízigénybevételéről, valamint a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról. Az éves adatokról - összevontan is - a tárgyévet követő hó 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni (F adatlap). A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles befizetni a negyedéves befizetési kötelezettség alá tartozó vízhasználó az éves teljes vízigénybevétele után fizetendő vízkészletjárulék, és az első három negyedéves vízigénybevétele után befizetett vízkészletjárulék közti különbséget.
Éves bevallásra kötelezettek a kisfogyasztónak minősülő és időszakos vízhasználók. Kisfogyasztó az, akinek a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget. Időszakos fogyasztó az, aki az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet. Éves bevallásra kötelezettek a létesítési/szüneteltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó. Az éves bevallásra kötelezett vízhasználó a tényleges vízigénybevételéről, valamint a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról a tárgyévet követő hó 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni (C adatlap).
E-adatlap kitöltés: https://vkj.gov.hu/
Környezetterhelési díj
A környezetterhelési díj fizetésre azok kötelezettek, akik engedélyhez kötött környezethasználat során a levegőbe, a felszíni vizekbe, az időszakos vízfolyásokba, vagy a talajba bizonyos környezetszennyező anyagokat juttatnak. A környezetszennyezés jellegének megfelelően a környezetterhelési díjnak három fajtája van:
levegőterhelési díj,
vízterhelési díj és
talajterhelési díj.
A NAV felé negyedévente, a naptári negyedév utolsó napjáig díjelőleget kell bevallani és megfizetni, majd a naptári év tényleges környezetterhelési díj kötelezettségének és a díjelőleg különbözetéről a következő év március 31-ig kell bevallást teljesíteni. Díjelőlegként az előző évi tényleges díjfizetési kötelezettség egy negyedét, vagy amennyiben a kibocsátó folyamatosan működtet károsanyag kibocsátást mérő műszert, abban az esetben a negyedévben ténylegesen mért kibocsátási adatok alapján számított díjat kell megfizetni. A települési önkormányzatok felé díjelőleg fizetési kötelezettség nem, csak éves bevallási kötelezettség keletkezik, szintén a következő év március 31-ig.
Felügyeleti díj
Egységes környezethasználati engedély hatálya alá tartozó, vagy a környezetvédelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 66.§ (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységet folytatók éves felügyeleti díjat fizetnek a tárgyév február 28. napjáig.
Az OKIRKAPU adatszolgáltató rendszer az interneten a https://kapu.okir.hu/okirkapuugyfel/ linken érhető el.
Hulladékgazdálkodás
Az adatszolgáltatási kötelezett a kötelezettség keletkezését és megszűnését annak időpontjától számítva 15 napon belül bejelenti. (HIR-KÖT)
Az adatszolgáltatásra kötelezett hulladéktermelő a képződött veszélyes és nem veszélyes hulladékokról évente egyszer, a tárgyévet követő év március 01-ig (HIR-ÉV).
A gyűjtő, kereskedő és a hulladékkezelő a nem veszélyes hulladék gyűjtésre, kereskedelemre és kezelésre történő átvételéről a tárgyévet követő év március 01-ig (HIR-ÉV).
A gyűjtő, kereskedő és a hulladékkezelő veszélyes hulladék gyűjtésre, kereskedelemre és kezelésre történő átvételéről, ill. 2022. január 1. napjától nem veszélyes hulladék hasznosítók és ártalmatlanítók is évente négyszer a tárgynegyedévet követő 30. napig (HIR-NÉ).
A hulladéklerakó üzemeltetője tárgyévet követő év március 01-ig (HLR) szolgáltat adatot.
A fémkereskedelmi engedély köteles anyagok, fémkereskedők bejelentésével, adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos szabályokat a 443/2013. (XI.27.) Korm. rendelet állapítja meg.
Állati eredetű melléktermék
Állati eredetű melléktermék tulajdonosa a kezelésre, ártalmatlanításra átadott állati eredetű melléktermék mennyiségét telephelyenként, évente egy alkalommal a tárgyévet követő év március 01-ig teljesíti az adatszolgáltatást.
Az állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző telephelyenként évente egy alkalommal a tárgyévet követő év március 01-ig teljesíti az adatszolgáltatást.
Levegőtisztaság-védelem
Alapbejelentés (LAL): Az engedélyköteles légszennyező pont-és diffúz forrás üzemeltetője legkésőbb a légszennyező forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg vagy eltérő esetben a tevékenység megkezdése előtt teljesíti az alapbejelentést.
Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője éves jelentést köteles tenni a tárgyévet követő év március 31-ig. (LM)
Felszín alatti víz, földtani közeg védelme
Felszín alatti víz szennyezettségének a nyomonkövetésére kialakított monitoring rendszerről adatszolgáltatást annak kell teljesíteni, akit a hatóság határozat alapján arra kötelez. 2020. január 1. napjától OKIRkapun kell benyújtani az adatszolgáltatást az érvényben lévő határozat alapján kiszabott határidőre. (FAVI-MIR-K)
Az adatszolgáltatási kötelezettséget, a teljesítés módját a 18/2007. (V.10.) KvVM rendelet szabályozza.
A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőit a tevékenység megkezdése előtt, vagy a hatóság által meghatározott időpontig be kell jelenteni arra rendszeresített űrlapon. (FAVI-ENG-R).
Éves adatszolgáltatásra kötelezetteknek az éves jelentést a tárgyévet követő év március 31-ig kell benyújtani. (FAVI-ÉJ)
Felszíni vízvédelem, szennyvíz
Az önellenőrzésre köteles kibocsátó a tevékenység megkezdését megelőzően, vagy az első alkalommal benyújtandó VÉL adatszolgáltatással egyidejűleg alapbejelentést tesz. (VAL)
Az önellenőrzésre köteles kibocsátó a jelentésköteles kibocsátásról a tárgyévet követő év március 31-ig teljesíti az éves adatszolgáltatást. (VÉL)
Az önellenőrzési terv tartalmáról első alkalommal, az önellenőrzés terv szerinti adatszolgáltatásával egyidejűleg adatot szolgáltat. (EMISZ-ÖBNY)
Az önellenőrzési terv szerinti éves vizsgálati időpontokat a tárgyévet megelőző év november 30-ig kell bejelenteni. (EMISZ-ÖVB)
Az önellenőrzés keretében végzett vizsgálatok eredményét az önellenőrzési tervben rögzített időpontban, de legkésőbb a mintavételt követő 20 napon belül kell megküldeni.
Vízkészlet járulék:
Az üzemi fogyasztónak a vízfelhasználás megkezdésétől számított 15 napon belül be kell jelentenie a fizetési kötelezettségét (B adatlap) az illetékes vízügyi hatóságnak. Azon vízhasználóknak is be kell nyújtaniuk a bejelentkező adatlapot az illetékes vízügyi hatóságnak, akik mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, de bevallási kötelezettségük van. Abban az esetben kell megküldeni a bejelentkező adatlapot újra, ha az előző adatlap beküldése óta az azon szereplő adatok bármelyike megváltozott (cégadatok, üzemeltetési engedély módosítás, szüneteltetés, stb.).
Negyedéves bevallásra kötelezettek a nagyfogyasztónak minősülő vízhasználók, illetve az üzemi fogyasztók. Nagyfogyasztó az, akinek a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) meghaladja a 25 m3/nap mennyiséget.
Üzemi vízfogyasztó az, aki ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel.
A nagyfogyasztó a naptári év első három negyedévének vízigénybevétele után a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni (B adatlap) a tényleges vízigénybevételéről. Ha az adott negyedévben bármilyen okból nem történt vízhasználat, az nem mentesít a 0 m3-es nyilatkozat megtétele alól. A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles befizetni a negyedéves befizetési kötelezettség alá tartozó vízhasználó az éves teljes vízigénybevétele után fizetendő vízkészletjárulék, és az első három negyedéves vízigénybevétele után befizetett vízkészletjárulék közti különbséget.
Az üzemi fogyasztó negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni (E adatlap) a tényleges vízigénybevételéről, valamint a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról. Az éves adatokról - összevontan is - a tárgyévet követő hó 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni (F adatlap). A tárgyévet követő első hónap 15. napjáig köteles befizetni a negyedéves befizetési kötelezettség alá tartozó vízhasználó az éves teljes vízigénybevétele után fizetendő vízkészletjárulék, és az első három negyedéves vízigénybevétele után befizetett vízkészletjárulék közti különbséget.
Éves bevallásra kötelezettek a kisfogyasztónak minősülő és időszakos vízhasználók. Kisfogyasztó az, akinek a vízjogi engedélyben meghatározott éves vízmennyiség napi átlaga (365 nap alapján) nem haladja meg a 25 m3/nap mennyiséget. Időszakos fogyasztó az, aki az évnek csak meghatározott időszakában használt vizet. Éves bevallásra kötelezettek a létesítési/szüneteltetési engedéllyel rendelkező vízhasználó. Az éves bevallásra kötelezett vízhasználó a tényleges vízigénybevételéről, valamint a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról a tárgyévet követő hó 15. napjáig köteles az illetékes vízügyi hatóság részére nyilatkozni (C adatlap).
E-adatlap kitöltés: https://vkj.gov.hu/
Környezetterhelési díj
A környezetterhelési díj fizetésre azok kötelezettek, akik engedélyhez kötött környezethasználat során a levegőbe, a felszíni vizekbe, az időszakos vízfolyásokba, vagy a talajba bizonyos környezetszennyező anyagokat juttatnak. A környezetszennyezés jellegének megfelelően a környezetterhelési díjnak három fajtája van:
levegőterhelési díj,
vízterhelési díj és
talajterhelési díj.
A NAV felé negyedévente, a naptári negyedév utolsó napjáig díjelőleget kell bevallani és megfizetni, majd a naptári év tényleges környezetterhelési díj kötelezettségének és a díjelőleg különbözetéről a következő év március 31-ig kell bevallást teljesíteni. Díjelőlegként az előző évi tényleges díjfizetési kötelezettség egy negyedét, vagy amennyiben a kibocsátó folyamatosan működtet károsanyag kibocsátást mérő műszert, abban az esetben a negyedévben ténylegesen mért kibocsátási adatok alapján számított díjat kell megfizetni. A települési önkormányzatok felé díjelőleg fizetési kötelezettség nem, csak éves bevallási kötelezettség keletkezik, szintén a következő év március 31-ig.
Felügyeleti díj
Egységes környezethasználati engedély hatálya alá tartozó, vagy a környezetvédelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 66.§ (2) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységet folytatók éves felügyeleti díjat fizetnek a tárgyév február 28. napjáig.
